Látnivalók az adrián, lehetséges úticélok
Charter
Árlista
Hajókereső
Kapcsolat

Vis-sziget

A középdalmát szigetcsoport legtávolabbi szigete. Issa néven a legrégebbi dalmát településként tartják számon, már Kr.e. 3000 környékén lakott volt.
Kr. e. 397-ben a syracusiak zsarnoka, az idõsebb Dionysos megalapította az elsõ kolóniát. Innen tartották ellenõrzés alatt a tengeri kereskedelmi útvonalat. A horvátok a 7-8. században települtek ide. Vis híres tengeri csaták színhelye, jugoszláv partizánok fõparancsnokságának székhelye, a légierõ támaszpontja volt. 1991-ben nyitották meg a szigetet a külföldi látogatók elõtt.
Történelmével ellentétben a szigetet csendes, nyugodt életet élõ emberek lakják. Fõleg halászatból és szõlõtermesztésbõl, borászatból élnek. A sziget jellegzetes növényei közé tartoznak a fenyõk, a rozmaring, a levendula, a babér és a szentjánoskenyér.

Sibenik

Rijeka és Splít után Horvátország harmadik legnagyobb kikötõje. A települést a X. században a horvátok alapították. A XV – XVII. században folytak a nagy építkezések. A város domboldalra épült, a helyszûke miatt az utcák keskenyek, a szintkülönbség miatt sok a lépcsõ, autóval közlekedni lehetetlen.
A város felett óvón magasodik a Szent Anna erõd, mely többször elpusztult, de mindannyiszor újjáépítették. A mai formája a XVII. századra alakult ki. A bástyákról a kilátás itt is gyönyörû.

Trogir

A római, görög és velencei hatásokat hordozó város 27 km-re fekszik Splíttõl, a splíti öböl nyugati részében. A szigeten fekvõ óváros, melyet városfal vesz körül, romantikus stílusú templomaival, reneszánsz és barokk épületeivel, középkori hangulatú szûk, kanyargós utcáival 1997-tõl  a világörökség része. 
A partfalnál az olyannyira jellemzõ gyönyörû pálmasor. A fõtéren a XIV-XV. századi Poderta palota / városháza/ csodálatos épületét látjuk, ami egy velencei helytartó palotája volt. Udvarán egy kút áll, a város egyetlen szárnyas oroszlánjával. / Velence jelképe /

Split

Az elsõ lakók az illirek voltak, majd a görögök alapítottak kolóniákat. Késõbb római fennhatóság alá került.

Diocletianus császár 295-ben kezdte meg a palota építtetését. Az uralkodó 305-ben lemondása után ide költözött, öreg korára itt lakott.  Annak ellenére, hogy a késõbbiekben számûzött császárok rezidenciájaként is funkcionált, a városlakók késõbb beköltöztek a palota területére is. 

 

Kornátok

A Kornát-szigeteket 1980-ban nemzeti parkká nyilvánították. A Földközi-tenger legnagyobb területű szigetcsoportja. 40 km hosszú, 140 kisebb-nagyobb szigetből, zátonyból áll.
A magas, meredek sziklafalak a 100 m-es magasságot is megközelítik. Ha idelátogat, csodálatos látványban van része az embernek. A víz kék, a nap csillogóvá varázsol mindent. 

A szigetek általában lakatlanok, csak néhányukon van élet. Az emberek itt halászatból, birkatenyésztésből, olajbogyó értékesítéséből, turizmusból élnek. Külön említést érdemel a Mana sziget, tetején a "Kalóztanya". Kalózok soha nem laktak benne, a harmincas években építették egy amerikai filmhez díszletnek. Ez semmit sem von le romantikus hangulatából.Katina szigeten a Kod Mare étterem előtt ingyenes kis jachtkikötő található. Érdemes felmászni a sziget csúcsára, innen lélegzetelállító kilátás nyílik az egész szigetcsoportra. 

Sveti Klement (Pakleni-szigetek) 

A Sveti Klement sziget kb. 2 km-re van Hvartól.
A sziget három idõszakosan lakott települése: Palmizana, Momica Polje és Vlaka.
Sveti Klement egy igazi trópusi szigetecske. Védett öblében található a kikötõ. Az innen vezetõ sétányok megszámolhatatlan fajta fenyõ, kaktusz, egzotikus növény között vezetnek.  Ha követjük ezeket a hangulatos sétányokat, egy tengerparti üdülõ negyedbe érkezünk kicsi házakkal, presszókkal, éttermekkel és hatalmas, gyönyörû kertekkel, soha nem látott, szabadban élõ és virágzó növényekkel, és innen kitárulkozó fantasztikus kilátással a tengerre.

Hvar-sziget

A sziget sok természeti szépséggel, csodával, gyönyörû tengerparttal rendelkezik.
A legnagyobb település Hvar, egyben a sziget fõvárosa, a legrégebbi települése Stari Grad.

Brac sziget

Közép - Dalmácia legnagyobb, legnaposabb szigete.

A sziget híres exportcikke a fehér márványszerû mészkõ. Ebbõl a kõbõl építették Diocletianus palotáját, a wasingtoni Fehér Házat, a bécsi Parlamentet, a berlini Reichstagot is.
Az elsõ lakók az illirek voltak, ezt követték arómaiak.

A lakosság a kõbányászaton kívül birkatenyésztéssel, halászattal, olajbogyó termesztéssel, levendula termeléssel, belõle kozmetikumok készítésével foglalkozik. Híres a szõlõtermelés és a borászat. Kedvelt turisztikai központ. A Bol-i földnyelv az egyik legszebb homokos strand az Adrián. 

Bisevo - a Kék Barlang szigete

Bisevon ma már csak kevesen laknak, fõként a turistaszezon idejében. Első lakosai a bencés szerzetesek voltak, akik 1050-ben építették fel a Sveti Silvestar i Ciprijan-templomot és -kolostort. /Szent Szilveszter és Cipriá. A kolostor romjai mellett a templom
maradványai is megtalálhatók.

A sziget leginkább barlangjairól nevezetes. (Medve -barlang, Kék-barlang) 

A Kék-barlangot 1884 óta látogathatják. Legszebb a délelõtti
órákban, amikor a nap sugarai kék színben tükrözõdnek vissza, a bent lévõ tárgyak
ezüstös fényben ragyognak. A barlang nem a szûk
bejáraton át kapja a fényt, hanem egy víz
alatti nyíláson.  A fények csodálatosak.

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it. Learn more

I understand

Kérjük olvasd el adatkezelési tájékoztatónkat, illetve adatvédelmi és adatkezelési szabályzatunkat. 

Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat  

Adatkezelési tájékoztató